2010. 11. 03.
/Heltai Jenő-Vallomás című verse a fő vezérszál/
Valóban egymást meg nem értjük,
Úgy sajnálom Tisztelt Uram!
Hát elmerengtem egymagamban,
fejemben annyi gond suhant.
Míg lassan gyúltak ki csillagok,
s búcsúzott künn az alkonyat,
cikázott lelkemben ezernyi,
bűnős és cinkos gondolat.
Csak egy vallomással tartozom.
vitánk lezárom ezzel én.
Ha szeretőnek nem kellenék,
mást vállalni én nem merék.
Csak barát? E tisztség bevallom,
megtisztelő, és tán lehet,
hogy vénségemre bevállalom,
de mást érzek, hát mit tegyek?
Nem őszülnek a pajkos tincsek!
És Ön Uram? Lángol, ragyog!
Hát megbocsájtja talán nekem,
de angyal én mégsem vagyok!
Ön csupa élet és élvezet,
csókjait olybá szomjazom,
mint fényért nyújtózó kis virág,
a szürke ködös hajnalon.
Olyan kevés amit kérek én,
osztozni tán nehéz, lehet.
Legyen a teste, lelke övé
szíve csupán elég nekem.
Én beérem a szenvedéllyel
Az Övé lehet az élvezet,
birtokoljon ő éveket,
ha nem is osztjuk az életet.
Nekem a pillanat a minden! Az úr bocsássa vétkemet! Tisztelt Uram, csak arra kérem, legjobb barátja ne én legyek!
És az eredeti:
Heltai Jenő - Vallomás
"Mi ketten egymást meg nem értjük, Nagyon sajnálom, asszonyom, De ha nem kellek szeretőnek Egyébre nem vállalkozom. Például arra, mit gyakorta Szónoki hévvel mond kegyed, Hogy meggyötört szegény szivének Legjobb barátja én legyek.
Legjobb barát! szavamra mondom, Megtisztelő egy hivatal, De nem vagyok hozzá elég vén, S ön aggasztóan fiatal.
Ön csupa élet, csupa illat, Lángol vakít, hevít, ragyog, Hát hogyne szomjaznám a csókját Én, aki angyal nem vagyok?
Olyan kevés amit kivánok... Ha osztozkodni restel is, Legyen a tisztelt lelke másé Nekem elég a teste is.
Legyen lelkének egy barátja, Kivel csevegni élvezet, De ez az őrült, ez a mamlasz, Ez a barát nem én leszek.
Legyen övé minden poézis. És az enyém: csak ami tény, Ő oldja meg a problémákat, A ruháját viszont csak én.
Hogy ez a hang szokatlan önnek, Kétségbe, kérem, nem vonom, De annak, hogy megértsük egymást Csak egy a módja asszonyom:
Adjon az Úr, ki egy tenyérbül Rosszat is, jót is osztogat, Rosszabb erkölcsöket kegyednek, Vagy nekem adjon jobbakat!"