Egy lány naplójából

2013.01.30 12:42

 (2009. 09. 20,)
Úgy kezdődött ez a nap is mint a többi. A reggeli harmat még ott gyöngyözött a zöld füvön, s még hallani
lehetett a madarak énekét. Vidámnak tűnő őszi reggel. A lány mégsem jó kedvvel ébredt. A szürke hétköznapok
rányomták bélyegüket a mindennapokra. Valahogy egyformának tűntek. Valami hiányzik. Valami amit maga sem
értett mi lehet, csak az ürességet érezte lelkében. Változni akart, és változtatni..... mindenen. Furcsa az
élet. Egyeseknek mindent megad, másoknak semmit, vagy csak nehezen. Vajon jobb lesz az élete? Egyszerűen csak
tennie kell érte, és kitartóan várni? A lány már belefáradt ebbe. Csak egy bíztató szóra várt. De kitől.
Csak egy mosolyra, egy ígéretre ... hogy ő is mosolyogni tudjon. Az élet sokszor nagyon nehéz. Nem tudni
mikor zuhanunk a mélybe vagy szárnyalunk a felhők fölé. Csak azt tudjuk mindkettőnek megvan az esélye.
És be is következik mindkettő. De hogy melyik lesz előbb és utóbb ... nem tudni. Lassan kortyolta kávéját
.. nézte az ébredő tájat. A kelő nap megvilágította arcát, kicsit bántotta szemét a fény. Nagyot sóhajott.
Talán ma .. gondolta. Ma fordul jobbra az életem.... így indult a nap.