Vajon mikor lesz végre
egy házam, kis kerttel?
Nem vágynék palotára...
legyen tele szeretettel.
A kertben hatalmas
szomorúfűz állna!
Alatta hintaszék
pad asztallal, rajt' váza.
A hintaszékben ülnék
hosszú percekig
csendben elidőznék
a múlt évein.
Kis házam hófehér
vörös cserepekkel,
Az udvaron játszhatnék
a gyerekekkel.
Mégis a fűzfa alatt
lenne kedvenc helyem.
Hol csendesen, bölcsen
leltároznám mi eltelt.
Tollat, papírt fognék
jönnének a rímek
mosolyogna a fűz
s én ihletet merítek.
Mindenből mit látok
mi körülvesz ottan
jó lenne már végre
saját otthonomban.
2009. 11. 13.