Saját versek

VERSEK ÉS KÉPEK

Hazám

2010. 02. 23. Kárpátoknak szíve, ne hidd, hogy árva vagy! Néped még tűri sorsát, de őrzi a magyar nyilat, amitől úgy rettegett Dél, és egész Nyugat. Nyugodj szív, csitulj, a zsarnok menni fog! Tán elfeledted hányszor, űztünk már zsarnokot? Változott a világ... nincs Zrínyi ki kardot fog. Nincs...

Lepke

2010. 03. 10. Még burokban pihen apró, kicsi testem. Még álmodom álmom, szunnyad fehér lelkem. De eljön az idő, szárnyat bont az álom. Ezernyi szín csillan, kis törékeny szárnyon. Hajnal harmatgyöngye frissíti az arcom. Ébred a természet, madárfütty száll, hallom. Bús magányban, árván,...

Apró semmiség

Semminek tűnő apró zenedoboz, kattanva nyílik, halkan recseg... apró kis táncos járja a táncát, dallama idéz fájó életet... Apró kis dallam, semminek tűnő, elveszne hangja az utca kövén, annak ki a dobozt halkan kinyitja, megsimogatja mégis szivét. Semminek tűnhet, egy mosoly vagy rózsa, semminek...

Karácsony Nélüled

Fagyos szél kavarta fel a hópihéket, konokul arcomba fújt, sétáltam tovább. Ablak sötétjében apró fények ültek, s a hó őrízte hűen lábaim nyomát. Valahol dallam szólt, lelkemet átjárta, egy kopott hegedű, fázó ujjak között. Amíg hallgattam, a pillanat varázsa észrevétlenül a szívembe...

Válaszút

Kacskaringós köves úton ballagok, mint zarándok. Sors-rakodta tarisznyámat könnyítették barátok. De most az út ketté ágaz, merre lépjek nem tudom. Sors-rakodta tarisznyámat cipelni már nem birom. Állok búsan, magányosan.... dönteni kell, mert lehet hogy míg állok, elszalasztok egy...

Szüleimhez

A mi kis temetőnkben, tudok egy zugot, hol kedves-öreg szülém, imádkozhatott. Hallgattam mit üzent az áldott pillanat, mikor hintáztatta a kopasz gallyakat a fáradt őszi szellő... angyalmuzsika. Lelkemben megcsendült harangok dala. A mi kis temetőnkben, tudok egy zugot, hol drága édesapám,...

... a víz újra vérré változott ...

2010. 10. 16. Haldoklik a föld, s az ember gyarló. Nem vigyázza, nem óvja, oly hanyag. Most szemlesütve nézi fent az égben jó Atyánk, mi zaljik ott alant. Hömpölyögve tör utat magának, nem néz sem földet, embert, állatot. Tűzvörösen izzik, mint a láva... ...a víz újra vérré...

Jó reggelt

2009. 07. 29 Lehajtja fejét sok ezernyi csillag, fáradt az öreg hold, nyugovóra tér. Átadják helyüket a kelő napnak, a hajnal pírja arcomhoz ér. Míg lassan kortyolom a kávét, hosszan nézem az ébredő tájat. Mert megmutatja a csend a lelkét, ahogy a harmat öleli a fákat. Még egy utolsó...

A fűszál és a szellő

Zöld fűszál a réten, büszkén tekint szét, Kedvese egy virág, ki szeret, óv és félt. Egyformák a napok, az éjjek, reggelek, Büszke, fűszál titkon tekint a rét felett. Nem érzi mit egykor, tán nem is volt soha, úgy érzi az élet hozzá volt mostoha. Most szerelemre éhes, teste, lelke fáj... de...

Fohász szerelmedért

Csak suttogni merem, ártatlan imám, szellő vigye tova, úgy titok marad, bárányfelhő rejtse, hiszen nem szabad, úgy jusson el Hozzád, mit szívem kiált. Aranyfürtös angyal, vidd elé mi fáj. máskor hárfán zenged, cseng minden szavad, most hontalan szívem, csendfüzér marad, nem szárnyalhat...
<< 1 | 2 | 3 | 4 >>

VERSEK KÉP NÉLKÜL

Szerelem

2015. 01. 13. Te sohasem-jövő és mindig-hallgató! Te víg-megérkező és vágyakat-hozó! Tanitsd meg törött szívem Hogy öltöztessem én? Hogy várjon talpig díszben  Majd jöttöd ünnepén? Mert vár! Bár koldusabb  Nem volt rég senkinél Mint most! De vár! Ó bolond Szívem! Vár és remél! S ha...

Mikor felém jössz újra

2014. 05. 22   Mikor felém jössz újra, Egy nyári éjjelen, Az ég csillag-palástja Lehull - így képzelem .... S ha gyertyát gyújt a hajnal, Két karod fonjon át .. Viasz könnyet ejtsen .. Éber álomvilág ... Ha újra jössz felém, Lelkem majd megpihen .. Fehér fátylában tetszeleg  Remegve,...

Szavak

2015. 07. 01.  09 Kopott falak ... Sarokba' ül a kín... Néma szavak ... Hasadni kész a szív. Az asztalon Fehér papírlapok .... Gyermek kezek színeznek tegnapot.  10. Megtört lelkek közt  Üvölt a néma csend! Sorsukat siratva Nők, lányok, gyermekek  Élnek....!?...

Szavak

06 Az alkony lassan int felém, Most szürke bíbora. Tán szomorú, hogy köntöse Most nem szín-fény-csoda? Az est, megérzi bánatát.  Időz még keveset. Lassabban festi sötétre A csillagos eget.  07 Megérkezett az este. Vándor, ki megpihen ... Fényt koldul a nappaltól, És csillagokat...

Ragyogj

Ha összecsapnak fölötted a felhők, Ne hagyd, hogy árnyat vessenek reád! Mert lelked fénye nem alszik ki egyből. Az angyalod mindig melletted áll. Higgy benne és ragyogj! Mert érzelmek élnek benned, tiszták! S mert van miért, kiért! S az élet hitvány! Egy mosoly is segít, hogy felragyogjál. Egy...

Búcsú a régi élettől

Még visszanézek .. Ó, ábrándos álmok! S egy mosollyal búcsút intek én.  Búcsúzom, a júniusi nyártól,  S az otthontól, mi sosem volt enyém.  Int felém az út, min sokszor jártam.... S néhány kedves régi épület.  Koldus lelkem, búcsúszóra szomjaz... Karon fogom ... Vigaszt nyújt...

Ég veled ...

2014. 11. 13. Az avarban gázló léptek halk neszében, S néhány poros utca emlék-szegletében Még látom a tegnapok andalgó szerelmét  És szomjazom a holnap megváltó kegyelmét ... Karommal a csendem, üvöltve ölelem.  Míg fájdalmam nevet a száraz könnyemen.  Vonatra száll az álmom....

Magamról

2014. 05. 21.  Nem ismered a sorsom, sem történetem.  Olykor fáradt, árnyas, magányos éjjelen Úgy érzem, hogy fázom ... Összegörnyedem. Bár szeretnéd tudni, hogy élem életem! Mesélhetnék arról, hogy ütlegelt a sors. Míg könnyem hullt alá, ott voltál ... Valahol ... Valahol távol .......

Szavak

2014. 06. 02.  01 Halk léptei az éjnek Suhannak odakinn Egy hamutál az asztalon Benne cigarettacsikk... A város zaja tompa  Csak a szél susog... És könnye hull a Holdnak ... Sírnak a csillagok .. 02 Szavakat karcol a tinta  A papir lelkébe vés.... Párkányra roskad a...

Emlékszel.... ?

  2014. 07. 01.  A tavasz épphogy nyárba fordult, És májusi szél borzolta a fákat.  Zene szólt az éjben, ünnepelt a város, Két szív ücsörgött csöndes magányban. Úgy ölelték a fák azt a kis...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>